Szingapúr – Az oroszlán városa

Leírás

Szingapúr mintha csak valamiféle utópiából lépett volna elő: városállam a nagy országok korában.

Az oroszlán városa tiszta, rendezett, őrzi hagyományait, más szempontból viszont szinte túlzottan is modern. Szingapúr a harmadik évezredbeli Távol-Kelet egyik motorja, de ugyanakkor meglepően hangulatos nagyváros. A 641 négyzetkilométeres Szingapúrban 200 bank működik, kikötője forgalmát tekintve Rotterdammal versenyezhet, bolygónk olajkészletének nagy részét itt finomítják, vegyipari, elektronikai és gyógyszeripari cégeinek pedig se szeri, se száma. Az országot eredetileg az i. sz. VII. században alapították, s egy ideig élénk kereskedelmi központ volt, de később eltűnt a térképről, és csak 1819-ben támadt fel, amikor először kötött ki a szigeten Sir Thomas Stamford Raffles, a Brit Kelet-indiai Társaság tisztségviselője. Az ország neve sikeres jövőt ígért, hiszen Szingapúr annyit jelent: az oroszlán városa. A modern vállalkozói szemléletnek és a szüntelen terjeszkedési törekvéseknek köszönhetően az Egyenlítő közelében fekvő városállam a Kelet egyik legjelentősebb nagyvárosa lett. De a helyi kultúra és a hagyományok sem tűntek el. A Little India negyed templomai mellett hipermodern felhőkarcolók és bevásárlóközpontok épültek; a Chinatown piros lampionjai olyan többsávos utak fölött lengedeznek, amelyeken a legdrágább autók suhannak; mindenfelé egzotikus illatok varázsolják el a látogatót. Kötetünk szövege és képei tehát – amint Nyugaton emlegetik – az ázsiai Wall Streetet mutatják be, azt a várost, ahol a legszorosabban fonódott össze a hagyomány és a modernség, a múlt és a jövő.