A nagyváros 87. rendőri körzet detektívjei az író más krimijeiből már ismerősök: a főnök, Byrnes hadnagy, Steve Carella, akinek gyönyörű és ragyogóan okos, de süketnéma nő a felesége, no meg Meyer Meyer, akivel apja a névadásnál rossz tréfát űzött.

Míg Carella egy csúnya gyilkossági ügyben nyomoz (sörétes puskával közelről anyonlőtt meztelen férfit találnak a parkban, csak cipő és harisnya van rajta), Meyer Meyernek egy ostoba ugratássorozattal kell foglalkoznia: valaki fenyegető telefonokkal és mindenféle bosszantással arra akarja rábírni több tucat üzlethelyiség tulajdonosát, hogy sürgősen költözzön ki. Amíg lassanként ki nem derül, hogy az üzlethelyiségek mind bankok vagy ékszerüzletek közvetlen szomszédságában vannak, s hogy ki volt a meggyilkolt férfi, a két ügy közt látszólag nincs semmi kapcsolat. Ekkor azonban lassanként derengeni kezd, hogy egy tervszerűen dolgozó, mindenre elszánt bűnöző áll a dolgok hátterében, akit csak „a süket” néven emlegetnek. A süket egy vadonatúj bankot akar kirabolni, a megnyitás előtti napon, s tervét arra alapozza, hogy a rendőrség, korlátozott erőivel, képtelen egyszerre sok pontot ellenőrizni, ezért igyekszik minél nagyobb zűrzavart kelteni. A kritikus időpontban időzített bombák robbannak a kerület számos pontján, az általános pánikban a bankrablást tervszerűen végrehajtják – aztán a rablók elcsúsznak egy banánhéjon… A műfaj átlagánál jobb, izgalmas krimi sikerre számíthat.