Jefferson, A harmadik szem narrátora, minden nyáron kiad egy pompás manhattani lakást egy-egy gyönyörű, fiatal nőnek.

Az ezt követő két hónapban a szemben lévő épület bedeszkázott ablakai mögött bujkál, és lefényképezi a bérlőjét, amint a mindennapjait éli. Jefferson az előző négy nyáron készített fényképekből fotóalbumokat állított össze, melyeket csak Henrynek, a fiatal festőnek mutat meg, akit ő „fedezett fel”, és akit most „támogat”. Henry a fényképek alapján fest, de műveit eddig még csak pártfogójának tudta megmutatni, hiszen senki sem sejtheti, főleg a festményeken szereplő nők nem, hogy ez a projekt létezik. Azzal ugyanis semmissé válna a fő cél: a művészet és a hétköznapi élet közötti határ eltörlése.